Szív- és érrendszeri betegségek – mit tud az étrend a megelőzésben?

Mit jelent a kardiovaszkuláris betegség?

A kardiovaszkuláris szó latin eredetű: a cardio a szívre, a vascularis az erekre utal. A szív- és érrendszeri betegségek gyűjtőnév tehát mindazokat a kórképeket jelenti, amelyek a szívet vagy a vérereket érintik.

Magyarországon ezek együtt a halálozás vezető okai – és ami a mi szempontunkból lényeges: a kockázati tényezőik jelentős része befolyásolható, méghozzá nagyrészt táplálkozással és életmóddal.

A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek

• Magas vérnyomás (hipertónia) – a leggyakoribb, és egyben a legtöbb más kórkép kockázati tényezője
• Koszorúér-betegség – a szívizmot ellátó erek szűkülete, ami mellkasi fájdalmat (angina) okozhat
• Szívinfarktus – a koszorúér elzáródása miatt a szívizom egy része elhal
• Stroke (agyi érkatasztrófa) – az agyi keringés zavara elzáródás vagy vérzés miatt
• Szívelégtelenség – a szív pumpafunkciójának csökkenése
• Szívritmuszavarok – például pitvarfibrilláció
• Alsó végtagi érszűkület – járáskor jelentkező lábfájdalommal

Közös bennük, hogy a hátterükben többnyire érelmeszesedés (atheroszklerózis) áll: az erek falában lerakódások képződnek, szűkítve az áramlást.

Szív- és érrendszeri betegségek tünetei

A szív és érrendszeri betegségek tünetei attól függenek, melyik szervet érinti a keringési zavar. A leggyakoribb figyelmeztető jelek:

• Mellkasi fájdalom, szorítás, nyomás – különösen terhelésre, ami pihenésre enyhül
• Nehézlégzés – terhelésre vagy fekve
• Szívdobogásérzés, szabálytalan szívverés
• Fáradékonyság, csökkenő terhelhetőség
• Boka- és lábdagadás
• Szédülés, ájulás
• Járáskor jelentkező lábfájdalom, ami megállásra elmúlik

És a legfontosabb, amit sokan nem tudnak: a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint évekig teljesen tünetmentes. Ezért nem lehet tünetekre várni – szűrni kell. A magas vérnyomás tüneteiről külön oldalon írok.

A befolyásolható kockázati tényezők

Vannak, amiken nem tudunk változtatni: életkor, nem, genetikai hajlam. De a lista nagyobbik fele befolyásolható:

• Magas vérnyomás
• Magas LDL-koleszterin és alacsony HDL
• Dohányzás – a legerősebb egyedi tényező
• Cukorbetegség és inzulinrezisztencia
• Hasi típusú elhízás – a zsigeri zsír külön kockázat, lásd testösszetétel-mérés
• Mozgáshiány
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Krónikus stressz, alváshiány

Mit tud az étrend?

Az étrend a fenti tényezők közül legalább ötöt közvetlenül befolyásol: a vérnyomást, a koleszterinszintet, a vércukrot, a testsúlyt és a gyulladásos terhelést.

Amit a leginkább alátámasztott a szakirodalomban:

• Sómegvonás – közvetlenül a vérnyomásra hat. Lásd: mit egyek magas vérnyomás ellen
• Több zöldség és gyümölcs – kálium, rost, antioxidánsok
• Zsíros tengeri hal hetente kétszer – omega-3
• Telített zsírok részleges cseréje olívaolajra, olajos magvakra
• Oldható rost – zab, hüvelyesek: mérhetően csökkenti az LDL-koleszterint
• Feldolgozott húskészítmények mérséklése
• Testsúlycsökkenés, ha van súlyfelesleg

Ez lényegében a mediterrán mintázat – a legjobban vizsgált szívbarát étrend.

Hol kezdd?

Két dologgal. Az egyik: tudd meg, hol állsz. Vérnyomásmérés otthon, és laborvizsgálat – koleszterin (össz, LDL, HDL), triglicerid, vércukor. Ezek nélkül minden étrendi változtatás vaktában történik.

A másik: ne mindent egyszerre. A sómegvonás és a zöldségbevitel emelése önmagában is mérhető javulást hoz néhány hét alatt.

Ha a laboreredményeidhez szabott étrendet szeretnél, a START konzultáción testösszetétel-mérés és laborértékelés készül. A vérnyomás témakörét részletesen a magas vérnyomás és a táplálkozás oldalon dolgozom fel.

Gyakori kérdések

Melyek a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek?

A leggyakoribbak: a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség (iszkémiás szívbetegség), a szívinfarktus, a stroke, a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok és az alsó végtagi érszűkület. Magyarországon ezek együtt a halálozás vezető okai.

Mit jelent a kardiovaszkuláris kifejezés?

A „kardiovaszkuláris" latin eredetű szó: a cardio a szívre, a vascularis az erekre utal. Kardiovaszkuláris betegségnek nevezzük tehát a szívet és az érrendszert érintő kórképeket összefoglalóan.

Mennyit számít az étrend a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében?

Sokat. A vérnyomás, a koleszterinszint, a testsúly, a vércukor és a gyulladásos terhelés mind befolyásolható táplálkozással, és mind önálló kockázati tényező. Az étrend a gyógyszeres kezelés mellett dolgozik, nem helyette.

Tájékoztatás: ez az oldal általános tájékoztató jellegű, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist vagy kezelést. A szív- és érrendszeri betegségek diagnózisát és kezelését kizárólag orvos végezheti – a felírt gyógyszert soha ne hagyd el saját elhatározásból. Dietetikusként a táplálkozási oldalon tudok segíteni.